A kakaó valószínűleg az Amazonas és az Orinoco folyók vidékéről származik, első élvezői a maják és az aztékok voltak. Időszámításunk előtt 600 körül a maják Dél-Amerika északi részére vándoroltak és létrehozták az első ismert ültetvényt a Yucatan-félszigeten. Igen valószínű azonban, hogy már jóval korábban használták a kakaót, nemcsak élelmiszerként, hanem fizetési eszközként és számolási egységként is.
Az azték legendák szerint a kakaó a Paradicsomból származott, termésének fogyasztása bölcsességet és erőt ad. Elkészítésének fortélyait maga Quetzalcoatl isten tanította meg nekik. A megpörkölt, megőrölt magokat kukoricaliszttel, vízzel, esetleg mézzel keverték és vaníliával ízesítve habzó italként fogyasztották. Ez volt az első csokoládéital a világon, melyet "sokolatl"-nak vagy keserűvíznek neveztek. Az ősi mexikóiak az étel és az ital istennőit a kakaó védőinek gondolták, gyakorta emberáldozatot is hoztak nekik, utolsó ételként természetesen kakaót szolgáltak fel a kiválasztottaknak.
Szeretjük a kakaót, mert finom és kívánatos, de nemcsak élvezeti értéke miatt lehet fogyasztani, hanem mert számos pozitív hatása van az emberi szervezetre.
Életerőt, energiát ad, fáradtság ellen a legajánlatosabb, mivel viszonylag sok kalóriát (500kcal/100g) tartalmaz. Olyan fontos ásványi anyagok vannak benne, mint a kálium, magnézium, foszfor, sőt kalciumot, vasat, rezet, valamint A, B1 és B2 vitaminokat is tartalmaz. A csokoládéban található teofillinnek bizonyítottan serkentő hatást tulajdonít az orvostudomány, mind fizikai, mind szellemi tevékenységek esetén.
A csokoládé fogyasztása egy bizonyos fajta endorfin kiválasztását ösztönzi, pontosabban megnő a szervezet szerotonin szintje. Ha ez az enzim nem éri el a megfelelő mennyiséget az ember szervezetében, az könnyen depresszióhoz vezethet. A csokoládé tehát éppen ennek az enzimnek a jelenlétét fokozza, eredményképpen jókedvű, derűlátó lesz az ember. Ezt a hatást már egy kocka csokoládé is kiváltja.
